Az informatika önálló tudományág, amely a különböző eszközökkel – de különösen a számítógéppel – megvalósított információkezeléssel, azaz az információ megszerzésével, feldolgozásával, tárolásával, sokszorosításával és továbbításával foglalkozik, – olvasom a Wikipédian. Ennyi már elég, hogy a gyomrom görcsbe ránduljon, hiszen profi informatikussal Nyeste Balázzsal készülök beszélgetni, ami számomra nagy kihívás. Alig tudok valamit az informatikáról, annak sokrétegűségéről. Amit tudok, hogy weboldal, webshop és mindezek működtetése része az informatikai munkának. Szerencsére beszélgetőtársam amellett hogy informatikus, horgászik is, így könnyebben megy a beszélgetés.
– A Sirály Horgász Egyesület tagja vagy. Miért épp a Sirály?
Veszprémi egyetemistaként megismerkedtem a BBHSZ akkori elnökével, dr. Táncsics Aladárral, Ő javasolta, hogy lépjek be az egyesületükbe. Kapóra jött, mert az egyetemnek Balatonalmádiban volt kollégiuma vízközelben. Pecáztam is alkalmanként. Horgászként megmaradtam a spiccbotos és a hagyományos fenekező horgászat mellett. Tudok a rengeteg újdonságról, de nem hoznak lázba.
– Korábban?
Kisgyerekként a városunkban működő egyesület tagjaként ifi engedéllyel horgásztam, ami kitartott középiskolás koromig. Nem gondoltam akkoriban, hogy egyszer majd épp a neves megyei horgász szövetség weboldalát fogom megtervezni, működtetni. Veszprémbe költözve a márkói Blinker Horgász Egyesület tagja lettem, majd egyesületi titkár a Veszprémi Elektromos Horgász Egyesületben, majd visszatértem a Blinker Horgász Egyesületbe. Amikor létrejött a Sirály Horgász Egyesület, átléptem ide, elvégre ez gyűjtőegyesületté akart válni, ami számomra tökéletesen megfelelő forma volt. Ahogy szerintem a horgászok többségének.
– Informatika tanári szakon végeztél a Veszprémi Egyetemen, mi vitt az informatika világába?
Még általános iskolai diákként beiratkoztam az informatikai szakkörbe. Hetedikes voltam, akkoriba jöttek be a már korszerűbb gépek, szerelem volt első látásra! Informatikai középiskolába tanultam tovább Nagykanizsán, majd az egyetemen. Azóta is ez tölti ki az életemet.
– Vidéken éltek. Ezt most nem pejoratív értelemben mondom, hanem irigykedve. Épp a számítógépes munkának köszönhető, hogy már nincsenek távolságok, otthonról dolgozhat az ember, ami a ti esetetekben különösen irigylésre méltó. Mennyire más otthon kimenni a kertbe, kiszellőztetni a fejed, mint egy irodában összezárva másokkal.
Zala vármegye közepén lakunk, alig 360 fős kis falucskában. Kinyílt nekünk a világ, a földrész bármelyik részén tudok bárkinek dolgozni, (csak internet legyen!) elég, ha csak bekapcsolom a gépet. Munkáim, megbízásaim révén megtanultam biztonságosan dolgozni, nemcsak munkahelyet teremtettem magamnak, de szabadságot is.
– A horgászat komoly dolog, de fordítsuk komolyra a szót, többek közt weboldal, hírportál, webshop készítéssel foglalkozol, hirtelen csak ez jutott az eszembe, de tudom, hogy ennél sokrétűbb az informatikai munka. Hiszen nem elég létrehozni egy weboldalt, üzemeltetni is kell. Húsz évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a mindennapi élet része lesz a számítógép, nagyon jól megvoltam az édesapámtól megörökölt írógéppel, amin nem volt egyszerű a javítás, mint a mai laptopokon, de talán elmélyültebb írást, gondolkodást kívánt. Lehet, hogy ez marhaság, hiszen a gondolat, ötlet, élmény, ami írás formájában elindul útjára, nem számol avval, hogy írógépen vagy számítógépen írták. Amivel az írógép nem versenyezhet a számítógép adta információs lehetőség, nem túlzás azt írni, hogy kinyílik a világ. Mennyire izgalmas az informatikus munka?
Változó, van, amikor új kihívásokkal, olyan problémákkal teli, amivel eddig még nem találkoztam. De van olyan, ami úgymond a kockafejű emberek, a programozók területe, akik majd, hogy nem ugyanazt a munkát végzik minden nap, persze mindig valami újat létrehozva. Nekem nem ez a kedvenc irányom, ha szükséges programozom, de igazából a kreatív munka a szívem szerint való.
– Ki hitte volna néhány évtizeddel korábban, épp a számítógép használatának köszönhetően vásárolhatunk webshopban, ami különösen a horgászcikk esetében megdöbbentő. Én még az a régifajta, a botot, orsót kézbevevő horgász vagyok, aki hallgat az eladóra, de nem nélkülözi a személyes kontaktust. Aztán tessék, túl vagyok mát az első olyan methodos bot vásárlásán, amit csak akkor láttam, amikor kibontottam a csomagból. Ez a fajta internetes értékesítés korábban nagy újdonság volt, ma már hétköznapi dolog. Mekkora munka összeállítani olyan programot, ami a teljes készletet feldolgozza, nyilvántartja, értékesíti?
Ez eléggé összetett kérdés, megpróbálok részekre bontva válaszolni rá. Első a webshop létrehozása. Amit egy ügyes weblapfejlesztő relatíve könnyedén meg tud oldani, mert már készített ilyet. Én is sok ilyet készítettem már, ez az egyszerűbb feladat nekem. De hogy olyan webshop legyen, ami a találati listák elején szerepeljen, ami olyan termékeket is fel tud hozni akár a Google keresőben, akár más webáruházak ellenében jobb helyen, amit az emberek keresnek, az már komoly háttérmunkát igényel! Ez nemcsak annyi, hogy néhány kattintással létrehozom az oldalt, mert természetesen ennél sokkal több az oldal létrehozása. Ahhoz, hogy a weboldal élettel teli legyen, sok háttérmunkát kell elvégezni. Nemrég indítottunk egy horgász webshopot, weboldalának létrehozása másfél hónapig tartott, míg megfelelt az én igényeimnek (természetesen a megrendelőm igényeinek is). A horgászboltokban többezer termék van. Jelen esetben tizenháromezret kellett feltölteni a webáruházba. Ha csak evvel foglalkozom, ügyelve arra, hogy mutatós, látványos, eladható legyen, az legalább két hónapot elvisz. És akkor még csak fel van töltve a webáruház, még nem értékesítettünk. Avval, hogy létrehoztuk a webáruházat, még semmit nem értékesítettünk. Hogyan tudjuk elérni, hogy a jogszabályoknak és a látogatóknak is megfeleljünk és az áruházunk üzemeltetése a lehető legkönnyebb legyen. Össze kell kötni egy számlázó programmal, az adott üzlet készletezőjével, hogy naprakész legyen mind a webáruház, mind a készletező program. Sok a háttérmunka!
– Ahogy hallgatlak, ámulok is, hogy mi mindennek kell megfelelni. Azt tudom, hogy számos más cégnek készítettél honlapokat, értékesítési programokat. Tudom, hogy érdeklődnek továbbra is az egyesületek. Evvel kapcsolatban van egy fura érzésem. Elkészült az én honlapom is, nem titok, hogy te készítetted baráti alapon. Elkészültekkor nem tudtam, hogy ilyen sikeres lesz a fogadtatása. Azt sem tudtam, hogy mennyi munka van a mögött, hogy olyan lett, amilyennek én szeretem. Miközben fogalmam sem volt róla, hogy milyet is szeretnék. Menetközben a veled való beszélgetések kapcsán nyílt ki az új világ, ami mindennapra hoz valami izgalmasat, persze ehhez az is kell, hogy én is dolgozzam vele. Milyen kéréssel keresnek meg az egyesületek? Kérdem már azért is, mert gyakran hallom: „Ó nálunk a Kati néni fia összerakja a honlapot, úgyis mindig a telefonját bújja. Olyan ügyes gyerek”. Ez a fajta amatőrizmus mekkora veszélyt jelent?
Vállalkozói szemmel nézve elsősorban a bevételeim szempontjából jelent veszélyt, de nagyobbat az egyesületre nézve. Ugyanis e weboldalak többsége, nem megfelelő szerveren üzemel, nincsen frissítve, nem profi háttérrel rendelkezik. Az ilyen weboldalak úgy működnek, hogy elkészíti őket a Kati, Mari, Zsuzsi néni fia, aztán feltartott kézzel távozik! Pedig ezeket gondozni kell! A minimum, hogy az oldal motorját karban kell tartani! Ha ez nem történik meg, egy éven belül veszélynek kitett oldalról beszélünk! Elsősorban nem azért törik fel, hogy információt szerezzenek (ez is benne van), hanem, hogy onnan továbblépve megpróbálják feltörni pl. a Nemzetbiztonsági Hivatal vagy a KSH honlapját. Valami nagyot, aminek komoly értéke van, mert arra mindenki felfigyel. Minél nagyobb nevet törnek fel, annál inkább nő az ázsiójuk a hacker szakmában! A rendőrség a visszakövetés során eljut hozzád és felelősségre von, honlapod feltöréséért. Bajod valószínűleg nem lesz belőle, csak meg kell magyaráznod, hogy nem te voltál az elkövető! Ez a veszély fennáll minden nem karbantartott amatőr honlapnál.
A feltörés mellett a másik probléma az elavult, tartalom nélküli oldalakkal lépnek ki az egyesületek a horgászok felé. Ez meg is mutatja, melyik egyesület milyen felfogásban él, mivel a weboldal a tulajdonosának Internetes tükre.
Természetesen vannak kivételek, vannak szép és élő honlapok egyesületi kezelésben, de sajnos kis százalékban találunk ilyet.
– A honlapok elkészítésével egyidőben jelentek meg a hackertámadások?
Nagyjából igen! A kétezres évek elején indultak el az úgynevezett statikus honlapok hazánkban, amiket nem volt könnyű feltörni, értelme sem volt, mert nem takart semmilyen információs hátteret. Manapság, és evvel nem árulok el titkot, amit külső szemlélőként látsz, az csak a töredéke annak, amiből az egész rendszer áll. Egy dolog biztos, a hackerek mindig eggyel előrébb járnak, mint a biztonsági szoftverek.
– Hálistennek úgy tűnik, már túl vagyunk a Covidon, de amikor benne voltunk, új helyzet teremtődött. Azt tudtam, hogy a BBHSZ honlapját te készítetted és kezeled. A szükség hozta, hogy a jegyértékesítés hagyományos formáját, ami nem nélkülözte a személyes találkozást, felváltsátok egy korszerűbbel? Ha jól emlékszem a megyei szövetségek közül a BBHSZ lépett először az érintésmentes jegyváltás megvalósításában. Amihez ha jól sejtem, nemcsak programot kellett készíteni, de illeszteni is kellett az országos rendszerbe. Emlékszem még a szövetség honlapján megjelent tájékoztatásra: „A Covid 19 vírus okozta járvány, a horgászok, az egyesületi jegykezelők fokozottabb védelme indokolja az érintésmentes horgászjegyváltás lehetőségét a MOHOSZ eljárási szabályain alapuló internetes @ Iroda”.
Kaptam egy felkérést dr. Táncsics Aladártól, hogy hozzak létre olyan megoldást, hogy a horgászoknak még csak a szövetségi iroda környékére se kelljen menniük jegyvásárlás okán. Akkoriban kezdett az egész világon elterjedni, hogy mindent el lehessen intézni online, akkor miért maradjanak ki ebből a horgászok! Minden adatot bekértünk a horgásztól, leellenőriztük, hogy a Mohosz külső rendszerében (HORINFO) rendben van- e minden: Ezután jöhetett a hagyományos webáruházas értékesítés, majd annak megfelelően a csomagolás, postázás. Mindezt a szövetség akkori elnökével és Császár Erzsébet ügyvezető elnökkel közösen dolgoztuk ki. Ez több BBHSZ egyesületnél működőtt, de a Sirály Horgász Egyesületnél a covid elmúltával is változatlanul üzemel..
Amikor még a NÉBIH forgalmazta az állami horgászjegyet, nálunk a belső pénzügyi elszámolás egy webes applikáció keretében valósult meg. Csak a forgalmazást kellett feltöltenie az egyesületeknek, minden mást megvalósított a program.
Majd létrehoztunk egy egységes horgászvizsga előkészítő rendszert, mely keretében a vizsgákat online szerveztük és a kapcsolatot is ezen a felületen tartotta a bizottság a vizsgázókkal.
Nem beszélve a BBHSz zárt információs oldaláról, melyen a Szövetség és az egyesületek tartották a naprakész kapcsolatot, belső információkat osztottak meg egymással és lehetőség volt még az egyesületekkel történő kommunikációra is.
– Milyen volt a veszprémi Pannon Egyetem informatikusaként, óraadó tanáraként a nyilvánvalóan amatőr kollégákkal dolgozni?
Magától értetődő. Én akkor már tizennégy éve álltam a szövetséggel munkakapcsolatban. Gyakorló horgászként is láttam a felmerülő problémákat. Aladár tapasztalt jogász rendkívül precíz ember. Ha valaminek pirosnak kell lenni, az nem lehet még véletlenül sem rózsaszín. Erzsébet ilyen szempontból kicsit rugalmasabb, ő kereskedelmi fejjel gondolkodott, olyan ötleteket adott, ami ezt az irányt vitte tovább, folyamatosan figyelve, hogy mit tehetünk még hozzá. Adott volt a feladat meg kellett oldani. Ők kitalálták, én megvalósítottam. Láttuk, hogy van lehetőség az egyszerűbb ügyintézésre, és amikor megszületett a @ iroda első változata, akkor kerestük meg az egyesületeinket. Közösen folytattuk a munkát, kidolgozva a működéshez szükséges adatvédelmi szabályzatot. Napról napra csiszolódott a rendszer, még tartott a tavaszi járvány, amikor már élesben is, és ami a legfőbb, megbízhatóan működött @iroda.
– Ma már a horgászattal kapcsolatos ügymenet elképzelhetetlen egységes informatikai adatbázis nélkül! Ráadásul a fapados SZÁK-ot felváltotta az expressz Horinfo! Mindenki elfogadta, megértette?
Szerintem még nagy az ellenállás, ezt nem informatikusként vagy horgászkapcsolatokkal bíró emberként mondom, hanem horgászként, aki sokat találkozik más véleményekkel a különböző fórumokon. Szeretnék, ha visszatérne a régi módszer, ahol egyszerűbben is el lehetett vinni úgy halat, hogy nem tudtak róla! Nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindenki tudja, miért jobb az új rendszer. Nem az idősebb korosztály a nehézkes, inkább a kevésbé művelt. Már 2020-ban javasoltam, hogy a fogási naplót ne papíron kelljen vezetni, hiszen ma már mindenkinek van okos telefonja, könnyű kezelni. A halőröknél ott van a tablet, és látják, hogy a túloldalon fogtak egy harminckilós harcsát. Oda lehet menni, ellenőrizni! Egyszerűbbé, átláthatóbbá lehetne tenni az egész rendszert. Ez még odébb van.
– Ahogy a világ változik, és hoz újabb dolgokat az informatika tudománya, mennyire nyomon követhető? Változatlanul megvan a munka szépsége, öröme?
Én az a fajta informatikus és ember vagyok, aki ha kicsit érzi, hogy kezd belefásulni a munkába, akkor keresi, hogy mitől lehetne az jobb, szebb! Volt egy időszak, amikor úgy éreztem, megállt a weblap készítési munka iránt az érdeklődés az országban, aminek elsősorban gazdasági okai voltak. Akkor úgy döntöttem, hogy nem adom fel, elkezdtem foglalkozni másik területtel, ami nem a hagyományos weblapkészítés, hanem mobil – és számítógépes applikáció fejlesztés egyben. Az asztali számítógép, monitor, kezd kikopni, a weblapot is mobiltelefonon nézik. Ezért kellett a te honlapodat is erre alkalmasnak tenni. Ma a nagy többség mobilon mutatja be a terméket, bonyolítja az értékesítést. Ma már ez az elsődleges kommunikációs csatorna.
– A végére csak egy gondolat erejéig, van kedvenc halételed?
Nagyon gazdag a magyar halas gasztronómia, rám mégis a legnagyobb hatást egy horvátországi étteremben elénk tálalt kétkilós tengeri sügér tette. Gusztusosan volt tálalva, a húsa elomlott a szánkban, ketten a feleségemmel fogyasztottuk, csak a hal gerince maradt meg. Íze, elkészítésének különlegessége a tengeri halak hívévé tettek. Ami nem jelenti azt, hogy nem ennék szívesen hazai, mondjuk bajai halászlevet.
2014. április
