Tiszavirág. Ritka szép szó. Megérdemli, hiszen vízfeletti szenvedélyes életük, tömeges rajzásuk, kirepülésük, násztáncuk, párzásuk, peterakásuk, pusztulásuk a szemünk láttára végbemenő dráma, nem mellesleg egyedülálló természeti jelenség. Tiszavirágzás, mondják egyszerűbben is a Tisza.-partiak: Repül a bogár! Repül, de hogy és mennyi ideje van? Ember számára felfoghatatlanul rövid idő adatik meg számára, hogy megélje a kirepülést, eljárhassa násztáncát, párzik és petét rak. Ez a tiszavirágzás. „Temető a Tisza mikor kivirágzik”, nincs ennél pontosabb, szebb, tragikusabb megfogalmazás, de mégis „úgy vágyom a Tiszát, mikor kivirágzik.” Ünnep a folyó mellett élőknek, magyarázat nélküli jelenség, misztérium, – mondom én.
Repül a bogár,- mondja a halász és feltűnnek előtte a hálójában vergődő kecsegék.
Fotó: Valkay Ágnes
