Varázsa van a holtágnak, erdőt, halat nevel, egyedi és különleges életközösséget teremt, védett fajok sokaságának ad otthont. Festő ecsetjére való. Öreg ladikot álmodik, kézzel készültet, odavaló fából, egyedi tervezésűt, az idők végezetéig valót. A két horgász mintha mindig ott lett volna a ladikban, hosszúra nyúlt árnyékuk mélyen gyökeredzik. A Tisza magára hagyta a holtágat, a festő tovább álmodta. A kép megállítja az időt, a szürke gazdagsága uralkodó, színből, fényből születik a csend.

Festmény: Spolarich László