Mesél a kert (181.)
Művészetkedvelő ember lehet a tulajdonosa a kertnek, amin nem fog az idő. A kert buja zöldje is hozzáteszi a magáét. A puttó, a kötelezően meztelen pufók gyermekalak a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus kedvelt díszítő motívuma. A kőből készült angyalszobor időtálló, eshet rá a hó, süthet rá a nap, jól tűri az idő viszontagságait. […]
Feltámadás (180.)
A városmajori templom már építésekor is újdonságként hatott, és ma is olyan épülete a Városmajornak, ami megállásra késztet. Húsvét vasárnapján a szürkület óráiban gyúlt ki a fény a templom harangtornyában. A pillanat varázsa vagy valami más, talán a vizuális látásmód késztette exponálásra a fotóst.? Véletlen elkapott kegyelmi pillanat, vagy a feltámadás mitikus üzenete? A harangtornyot […]
Világosság (179.)
Még mindig a húsvét bűvöletében. Húsvét a kereszténység különleges időszaka amely Jézus Krisztus feltámadását ünnepli. Gyönyörű történet, nagypénteken keresztre feszítik, húsvétvasárnapra feltámad. Ami történt a keresztény hit alapköve: a feltámadás reményt ad az örök életre, és örök témát festőnek, grafikusnak, szobrásznak. Számosat láttam már, ez a keresztre feszített Krisztus a Világossággal drámai, a halál legyőzése […]
Nyúlcsibe ( 178.)
Megtartva a hagyományt, húsvét hétfőjén locsolkodni mentem. Sajnos azok az ifjú hölgyek, akikre még emlékeztem, nagymamává léptek elő. Így a vödör víz a szódásüveg otthon maradt, helyette diszkrét kölnit vittem, ami nyomokban sem hasonlított a hajdani Krasznaja Moszkvára. A hölgyek megadták a módját, piros tojások mellett sűrűn emelgettem a tojáslikőrös poharat. Hazafelé csodát láttam, tojást […]
Bizony szabad! (177.)
Bár a feltámadás eseménye húsvét vasárnapra esik, a hétfő ennek a csodának a továbbélését, terjedését és megosztását jelképezi. Húsvét hétfő a hit megerősítésének, az öröm közösségi megélésének és az új kezdet szimbóluma. A teremtés koronái mindezt oly komolyan veszik, hogy vödröt, kancsót, slagot marokra fogva, frissen, üdén, pálinkásan, verset is mondanak. Nem kell hosszút, inkább […]
Lovasok a kastély előtt (176.)
Nagyvázsony a hatvanas évek közepétől középkori műemlékeivel, várával, kastélyával, posta múzeumával, lovas játékával, lovas turisztikai programjával a Balaton északi partján nyaralóknak kínált vonzó programot. Mi is jártunk Vázsonyba lovagolni, emlékszem a Mese nevű lóra, aki kedvelt engem. Én is a híve voltam, részt vettem vele a Bakony alját járó túrán, meg a közeli szántóföldek bejárásán. […]
Lovasnapok a Zichy kastély parkjában (175.)
Vasárnapi ebédnél együtt a család. Édesapám dr. Zákonyi Ferenc a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője,- meséli, hogy lovas klubot alapít Nagyvázsonyban avval a céllal, hogy később nagyszabású lovasjátékkal emlékezzenek Kinizsi Pálra. 1962-ben járunk, 1963-ban megrendezték az első Nagyvázsonyi Lovasjátékokat a Zichy-kastély parkjában, amelyben múlhatatlan szerepe volt a lovas klubnak, amely a II. világháború után az […]
Halszárítás (174.)
1908-ban járunk, kalapot emelek a siófoki halásztanyán dolgozó asszonyok előtt, sziszifuszi munka, amit látunk. A közvetlen értékesítésre nem alkalmas apróbb halakat a hasítótanyán dolgozó asszonyok, lányok széjjelhasították, megtisztították, besózták, majd oszlopok közé kifeszített zsinegre akasztották száradni. A szárító állványzatot „zsidóutcá”-nak nevezték, utalván arra, hogy a halászati bérlők, halkereskedők gyakran zsidó származásúak voltak. Éteknek elég sovány, […]
Ó a Skoda! (173.)
Nem tudom, hogy a képen látható pár, boldog kocsitulajdonos, vagy csak oda álltak az autó mellé, ahogy manapság Monacóban a Kaszinó előtt parkoló Lamborghinikkel, Maseratikkal, Porsche Carrerakkal fényképezkednek a fagylaltot nyaló, gyalogos turisták. A bekerített strand az évődő párral, a nyugágyban heverő nő, a térdig érő gaz, a szocialista blokk Riviérája. A miliő kicsit más, […]
A kép ( 172.)
Ülünk nálam a “gyerekszobában” hárman, Éva, Imre és én. A művészetről beszélgetünk tervekkel, vágyakkal teli, még mindenen innen. Imre még főiskolai felvétele előtt, ajándékot hozott, a képen láthatót. Éva gyönyörű lány, kirakatrendezőként kezd, később neves szerkesztő. „Műértünk”, nézzük a festményt, aztán más rajzokat. Megjelennek az első írásaim, az első könyv, mennek az évek. A kép […]
