A „Zsül” (49.)
Pakolás közben került elő a kép, Devecseri Gábor író, költő volt a modell, az alkotó Hornyánszky Gyula „Zsül” festőművész. Izsák Jóska festőművész barátom zuglói tornyos műtermében találkoztunk először a hetvenes évek közepén. Fáradt egy kicsit- mutatott Jóska a heverőn alvó emberre. Később a Rézkakas vendéglőben futottunk össze pár alkalommal, nincs mit szépíteni, sokat ivott. A […]
Partfalépítés (48.)
A képen még csak a partvédőmű munkálatait látjuk. Mögötte magasodik a balatonföldvári Kvassay sétány, amiről joggal mondják, hogy a füredi Tagore sétány testvére. Bár lenne belőle több. Nemcsak azért, mert természetvédelmi terület, ami jó szemmel tervezve a kikötőtől indul, hanem a szabályszerűen ültetett platánok miatt is. 1200 méter hosszan nyúlik el, középen teret adva a […]
A szék (47.)
Lomtalanítás után vagyunk. Kora reggel, a buszmegállóban árválkodik a szék. Thonet márkájúnak nézem, amiből sokféle van, de ilyen időtlen és magányos ritka. Lehet, hogy valaki átaludta a lomtalanítás napját, és hajnalban döbbent rá, hogy elege van az étkező sarkában árválkodó székből, és avval a mozdulattal, ahogy a szemetet levitte, a szék is utcára került.
Tiszteletet a szobroknak! (46.)
A balatonfüredi Vitorlás tér látványossága a Révész és a Halász szobra, Pásztor János alkotása. A Halász és a Révész, a két balatoni ősfoglalkozást jelképező bronzszobor. A Halász Kun József egykori kenesei halász nagygazdát ábrázolja. Az ötletet a művésznek Herman Ottó A magyar halászat című művében közölt rajza adta.
Panoráma (45.)
1910-ben járunk. Tarajos hullámok jönnek északkeletről ostromolva a bővítés alatt álló fonyódi mólót. Keleti oldalán a mólófejet szélesítik. Két derék szaktárs küzd a széllel, van véleményük az időjárásról, a felcsapódó hullámokról, ami nem tűr nyomdafestéket. Nem gondolnak arra, hogy a Balaton déli partjának legszebb kilátást nyújtó mólójának szélesítését végzik, ahová az évek múlásával százezrek vándorolnak […]
Borotválkozás közben.. (44.)
A tükör nem hazudik. A borotválkozás az a férfi tevékenység, amikor a férfiember óhatatlan számot vet magával. Nagy baj korához képest nincsen, minden hajszál a helyén, elegánsan őszül, van benne valami fiatalosan vagány. A vérnyomáscsökkentőket és a vízhajtót már bevette, van még egy kis idő a reggeli utáni pihenésre.
Áldás, békesség fürdőkabin.. (43.)
Uri passzió lehetett a horgászat az 1930-as években, különösen annak fényében, ahogy a 21. század horgászai öltöznek (terepruha, szerelő ruha, kommandós álca, dzsungelharcos és még sorolhatnám). A hófehér öltönyös úr talán hivatalból érkezett, legalábbis a még mindig kézben tartott aktatáskája erre utal, de a horgász szenvedély jele, hogy már az úszós bot is bevetésre kész.
Somogyország (42.)
Vannak pillanatok, amikor csak ámul az ember. Mint Somogyban, ahol a zöldből kiugrott a megriasztott nyúl. Nem volt szándék megugrasztani, hisz nem is látszott. Megáll az ember az autóval, kiszáll, megropogtatja a derekát, körbenéz s ámul. Közeleg az ősz, tartogat még levelet, de már postázásra kész. A domboldal zöldje harsog. Ha nem lennének színek, s […]
Móló végi jelzőoszlop (41.)
1908-ban járunk, a siófoki móló végét jelzőoszlop mutatja. A mólók vége többnyire a legkedveltebb hely, így lehetett ez 1863-1912-között, amikor a siófoki kikötőnek még csak egy medencéje és fából készült partfala volt. 1891-ben a fazsilipet elbontják, helyébe betonzsilipet építettek. Nézem a móló végi jelzőoszlopot, egyszerű, de fontos tákolmány.
A tábor! (40.)
Nagyjából 114 éve készült a kép a tihanyi kikötő építésén dolgozó munkások táboráról. Ha rajtam múlna, hatalmas poszterként kifüggeszteném a mólóra. 1952-ben jártam először apámmal Tihanyban. Hajóval érkeztünk. Csoda volt a táj, a karcsú kikötő, a fölénk magasodó kéttornyú apátsági templom, az akkor még szinte beépítetlen hegyoldal.
