A cserszegtomaji aranyláz (19.)
Jó szemű geológusoknak már korábban is feltűntek a Keszthely környéki sárga gejzírek, aztán 1949-ben Cserszegtomajon megnyílt az ország legkisebb bányája. Negyvennél többen sosem dolgoztak benne, amin nem csodálkozom, hiszen dolinákban, szinte alig szűkülő, függőleges gödrökben ásták ki, azt a vastartalmú agyagot, amelynek színe a vas mennyiségétől függően világossárga és sötétbarna között váltakozik. Ennek megfelelően különféle […]
Voltak telek hajdanán .. (18.)
Rég volt, talán igaz sem volt, de szerencsére épp arra járt 1970-ben Borbás János, a veszprémi Napló fotoriportere, hazafelé talán egy jó csülkös bablevesért megállt a Nosztori-völgy bejáratánál lévő alig egy éve felújított Malom Csárdánál. A többi már történelem, kordokumentum. A Nosztori-völgy északi végében karsztforrásokból eredő Séd patak vizével hajtott vízimalom kereke jégbe dermedt. Sokat […]
Teríték (17.)
A vadászat egyidős az emberrel, akinek őse törzsfejlődése során fokozatosan áttért a vegyes táplálkozásra. Még jelen volt a növényevő életmód, de az első mamutsült elfogyasztása után már a legfontosabb tevékenységgé vált a létfenntartó vadászat. Ami ősembert próbáló, nem veszélytelen tevékenység, de megérte, mert nemcsak húshoz jutott derék ősünk, hanem takaróhoz, meg olyan trófeához, ami kiterítve […]
Tetkósokk (16.)
A Khariszok (görögül: Χάριτες, Rómában Gratiae) a görög–római mitológiában a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennői, akik a természet harmóniáját testesítették meg. Hárman voltak: a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó, Euphroszüné az Öröm és a legidősebb Thaleia a Virágzó. A római korban Gráciák néven szintén a kegyesség és szépség istennői voltak.
Kerítés (15.)
A balatoni nyaralókultúra egyedi mutatványa, a mindenki számára könnyen befogadható nyaralókerítés. A hatvanas években nem gondoltam volna, hogy ami akkor velem, velünk történik, része lesz a balatoni üdülőkultúrának. Kerítés, kerítések, amiket hétköznapi emberek hoztak létre. Lakatosok, mesteremberek munkái mind egy pici világmindenség részei, melyek történeteket mesélnek a készítőkről és a megrendelőkről. A kerítések a helyi […]
Édesanyák 1940 (14.)
Már egy éve tart a II. világháború. Két édesanya, két gyermek. A fiús mama arcán büszke, aggódó, rejtett mosoly. A kisfiú szinte férfi, a sokat látott, sokat tapasztalt, magabiztos férfiak táborából való. Egy századdal korábban táblabíró is lehetett volna, a vármegyei törvényszék bírája. A lelógó kis kendő készenléti darab, ha folyik a nyál vagy böffent […]
Marika (13.)
Sebtében odavetett rajz. Friss emlék. Nem tudni előtte vagy utána van. Mármint a találkozás, ismerkedés, titkolózás, összebújás, legénylakás, pezsgő, forró pőreség, ígérgetés, vagy keserű cigaretta füst, telefonkeresés, kapkodó öltözés, türelmetlen pásztázó tekintet. Több ennél, befésült boglya haj, harmonikus tekintet, mennyire igaz, hogy a szem a lélek tükre még így sebtében odavetve is. Szeretnivaló az orr, […]
Udvarlós (12.)
Olyan nincsen, hogy a lány faragja a fába szerelmük emlékét monogrammal! Itt valami tévedés van. Ez férfi dolog. Kell hozzá egy maskara bicska agancs markolattal. Ami rendkívül masszív, a hegye felé lecsapott pengéjű darab, kifejezetten a munkavégzéshez lett kialakítva,- olvasom a bicskák ismertetőjében. Tegyük hozzá, bicskázásra is alkalmas, erről a Baranya megyei kozáriak hosszasan mesélnének. […]
Királynő (11.)
Vannak még pincelakások. A jó hír, hogy az ajtó alatti lakásból már egy éve elköltözött a tulajdonos. Havannába mentek,- tudtam meg a szomszédtól. Ami alatt a Havanna lakótelep értendő. A lakók elmentek, az ajtó elkezdett önálló életet élni. Királynő érkezett hozzá az 1950-es évek Amerikájából Marilyn Monroe-nak álcázva magát. „Koravénen, de örök fiatalon” tudjuk meg […]
Itt van Amerika (10.)
