A portál (116.)
Akár magánügy is lehetne, de van rajta nyitvatartási tábla. Hétköznap 11-19-ig, szombat 12-14-ig. És még egy fontos információ: Nincs pénzváltás!!! Vajon mit árusit? Többféle elképzelésem van, de az alsó szinten, tapintatoson meghúzódó kerek zöld felirat: Szülésre kijelölt hely,- elbizonytalanít.
Birsalmák (115.)
Nézem a képet, és a nagymamámat látom, aki birsalmasajtot készít. Hideg volt már, lucskos november, nagyapám két kosárral szedte a maradékot. Nagymamám sűrű masszát főzött belőlük, beleöntötte az őzgerinces formába, és feltette az éléskamra ablaka melletti polcra, hogy mihamarabb kihűljön.
Műanyag virágok (114.)
Kivirágzott a műanyag, virágokat hozott soha el nem hervadókat. A darázs tette volna dolgát, de az ülepén csúszott le a bibéről. Hideg, rideg a kompozíció, a műanyag diadala. Élethű gumi tulipánt vettem, hallom a buszon,- az asszony nagyon szereti,- locsolni sem kell.
Tűnő idő (113.)
Csak az ősz képes így búcsúztatni. Megválaszolatlan levelek sodródnak legszebb ruhájukban. Mit tud az ősz az elmúlásról, a kegyes vagy kegyetlen halálról, a méltóságról, a viharral befejezett földi pályafutásról? Azt hiszem mindent, hiszen évmilliárdok óta mögötte a tobzódó féktelen nyár, és előtte a fénytelen, rideg tél.
Józsi tanya (112.)
Józsi hol vagy merre csavarogsz? nem tudom, csak rémlik, hogy van valami ehhez hasonló sláger, ami szép pályát futott be. Ez jutott eszembe a kép láttán. Józsi feltehetően már az égi kocsmában méri a féldeciket, szórja kifelé mellé a pikolókat, a kis és nagy fröccsöket, a házmesterről nem is szólva. Volt itt minden mi szem […]
Besúgók emlékműve ( 111.)
Nem tudom, hogy házmester, tömbházbizalmi, gyóntató pap, szakszervezeti bizalmi, focimenedzser, bukméker, háziorvos, újságíró, törzsgárdatag, biztosítási ügynök, filmrendező és még hosszan sorolhatnám, akikre a grafika emlékeztet. Van valami félelmetes a hatalmas fülben, nemcsak lehallgat, beszippant.
Újságnéző (110.)
Az élet a legnagyobb kerítő. Bocs. Az újságolvasó nő ül a fodrásznál, és vár sorára. Elmélyült, elgondolkodó, kezében a bulvár. A feszültség tapintható, Dzsoni elhagyta Szuzit, de nem elég hogy elhagyta, már másik nőnél piheni ki a szakítás fáradalmait. Megértem,- gondolja a széplábú nő, jóképű férfi ez a Dzsoni a maga módján. Nekem ugyan nem […]
No comment (109.)
„SEÑOR, RECÍBELA CON LA MISMA ALEGRÍA CON LA QUE YO TE LA MANDO”
Sós víz-édes víz (108.)
Látod, – mondja a palackos édesvíz. Lehetsz te tenger, vad, viharos, sós és kitudja még mennyi minden más. Tükröződhetsz ezer csillámot szórva, és tarthatsz tükröt a felhőknek, lehet apád Poszeidón,
Warwick (107.)
Szeretem az őszt, nekem többnyire rozsdálló borszagú hegyeket, szömörcét, dér csípte csipkebokrot, néhány aszúsodó szőlőfürtöt, seregélyvonulást jelent. Ez a kép Warwick városa parkjában készült vízközelben, dombról vagy kilátóról fényképezve. Ritkán írok ilyet, fájdalmasan szép, ahogy az ősz halad az útján, festőként múlatja a napokat, a látvány érzelmes, a kompozíció tökéletes. A kompozíció fontos szempont a […]
