Jéggrafika (142.)
Jön a szél hívatlanul, és közben grafikusnak képzeli magát. A fehér papír a Balaton, ami épp befagyott előző este. Nem készült rá a tó, ugyan ideje van a lehűlésnek, a hideg szeleknek, de manapság minden másképp van, mint korábban. Csúszkált a dél-nyugati szél a beállt tavon, oly annyira, hogy többször is az ülepén landolt. A […]
Vidám székek (141.)
Jól áll a gyékényfonatoknak a színes fakeret, bár megették már kenyerük javát, tengert, napfényt, frissességet, vidámságot árasztanak. A székeket készítő asztalos tisztes munkát végzett, ha látja az átmázolt kereteket, bizonyára szörnyülködik. Nincs miért, helyükön vannak a székek egy kisváros keskeny utcájából nyíló téren szolgálnak, most meg ezen a barátságtalan folyosónak, amin végighúzódik a mérhetetlen hosszú […]
Ismét Gosau (140.)
Feltehetően a hely szűkössége miatt lett ilyen látványos és játékos Gosau község hegyre tartó része. Aki már járt erre, az tudja, hogy Gosau a Dachstein-csoport 2948 m-es Tornstein nevű csúcsa alatt húzódik meg,és a 2495 m-es Gosauklamm különleges meredek sziklarengetege és a Dachstein-gleccservilága a szomszédja. Hangulatosak, szépek ezek az egymásra, egymásba, egymás mellé és fölé […]
Disznóvágás (139.)
Két kurta farkú malac sorsa bevégeztetett. Már a pörzsölés utolsó fázisában vagyunk. A malacok oldala téglával feltámasztva. Ahogy nézem, valami hátsó udvar lehet a helyszín, kukoricagóréval, a pörzsölt malacok szempontjából indifferens.
Karácsonyi kirakat (138.)
Nem tudom, hogy kifőzde, vagy ételbár, de hangulatos, ráadásul gyerekcsalogató. Nem tudom, hogy mit kínál, mert az étlapra kevesebb hangsúly esett. Nem baj, mert vannak ennél fontosabb dolgok, mint a kirakat nagy igazságai.”Cipőt a cipőboltból, Ételt az ételboltból.”
Homo sapiens (137.)
A képet látva nem kérdés, hogy több fejlődési állomáson is átment az a lény, amelyik végül homo sapiens sapiensnek, vagyis értelmes embernek nevezhető. Ez az ősember típus, a mi közvetlen elődünknek tekinthető. Akik elsősorban vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak. Mai ismereteink szerint az őskor és az ember kialakulása 50-60 millió évvel kezdődött.
Holtomiglan-holtodiglan (136.)
Rendet kéne rakni,- mondják. Van benne igazság, de akkor elveszik a rátalálás öröme. Fénykép a múltból, mobillal készült, technikailag nem hibátlan. Nem is fénykép, lenyomat a közös életről. A mindent vállaló nőről, az elismert művészemberről. Aki tette a dolgát.
Récerajt (135.)
Nem volt könnyű tájékozódni, de a rajtra csak odaért a récék nagyja. Volt, aki adott magára, másnak megtette a mindennapi. Három gácsér és két tojó, a harmadik otthon maradt, mert a tarlón tegnap üvegszilánkra lépett. A madárláb csodája, – gondoltam, míg prémes kesztyűbe bújva próbáltam vacogva élességet állítani.
Legények (134.)
Írhattam volna legénykéket, de azok a fránya kalapok legénnyé emelték a tizenéves srácokat. 1960-ban járunk, ők már a Ratkó korszak gyermekei. Ratkó Anna egyszerű szövőnő volt, aki illegális kommunista múlt után 1948-ban került a miniszteri bársonyszékbe, először, mint népjóléti, majd az átszervezés után, 1950-től, mint egészségügyi miniszter.
Eötvös Károly (133.)
Veszprémben a Megyei Könyvtár Eötvös Károly nevét viseli. Az eredeti épület a Püspöki Jószágkormányzóság számára készült el 1902-ben Schmahl Henrik tervei alapján, eklektikus stílusban, neogótikus jegyekkel. A Színházkertben közel a könyvtárhoz áll Eötvös szobra.
