Szervusz Boti!
Sajnálom, hogy a hétvégén nem lehettél velünk. Hiányoztál a „csapatból”, ha itt vagy bizonyára több fénykép is készült volna az eseményről. Több, mint egy évtizede már, hogy egyesületünk és a falu közössége megrendezi a Búcsúi Horgászversenyt és a Halasnapot. Visszatekintve az indulásra, nem gondoltuk volna, hogy a rendezvény ilyen rangos eseménnyé növi ki magát. Amiben nem kis szerepe van a közösségi háznak, a fedett térnek, a kemencének! Az egyesület halfogó „napszámosai” megint kitettek magukért, volt bőven választék alapanyagból. Ma már nem elsősorban a falu és a helybéli horgászok ünnepe a rendezvény, de a szomszédos községeké is, és tegyem hozzá örömmel, a környékbeli borászoké is. Dolgozott mindenki tisztességgel, nagyüzem volt a kemencében, sültek a keszegek, rotyogott a halászlé, sült a haltepertő, és nem volt hiány egyedi különlegességekből sem, lásd pácolt halak, halkrém stb. Mindenkinek jutott kóstolni és hazavinni való is. Nem volt gond a maradékkal, ami nálunk már megszokott dolog.
Mindezek mellett fontosnak tartom kihangsúlyozni, a Búcsúi Horgásztalálkozó és Halasnap legnagyobb értéke most is a nagyszerű hangulat, az együtt vagyunk és jól vagyunk érzés volt.
Kedves Boti. Ha már kimaradtál a kostolásból, kárpótlásul elküldöm két receptemet, a Balin káposztaágyon -t és a Dalmát pontyot.
Barátsággal,
Feri
Ferikém!
Hogy értesz a horgászathoz, a halfőzéshez, a horgászcikk értékesítéshez, a csónak javításhoz és eladáshoz, a bor készítéshez köztudott. De hogy leülsz és levelet írsz, ez igazi meglepetés. Köszönöm a recepteket, utólagos engedelmeddel betesszük a Csicsergő szakácskönyvébe. Nem e-mailben válaszolok a leveledre, hanem a Csicsergő Postánkból című rovatában jelenik meg, ezért hadd írjak néhány sort a Búcsúi Horgásztalálkozó és Halasnapról is.
Ez a rendezvény ma már Balatonakali társadalmi és kulturális életének egyik kiemelkedő értéke, eseménye. Tudom- hiszen folyamatosan figyelemmel kísértem. 14 évvel ezelőtt a helyi horgász egyesület részéről Te is azok között voltál, akik kitalálták, majd elindították azzal a céllal, hogy Balatonakali lakóival, valamint a rendszeresen itt nyaralókkal megkedveltessék a balatoni halból készült ételeket. Az ötlet bevált, nincs is szebb feladata balatoni embernek, mint hogy szűkebb pátriája hírnevét öregbítse épp a halételeken keresztül. Akali halászközség is volt hajdanán, evvel a rendezvénnyel a hajdani halászokra is emlékezünk. Szerencsések vagyunk, hogy a Balaton is méltányolja törekvésünket, és évtizedek óta ad bőségesen pontyot, balint, harcsát, fogast, keszeget. Egyszóval főzni és sütni valót. Az idén sem panaszkodhatunk, talán fogasból jöhetne több, törpeharcsából kevesebb, de ez csak olyan öregemberes zsörtölődés. Ami a legfontosabb, hogy a falu és az egyesület szívén viseli a rendezvény sorsát, köszönet a polgármester úrnak, az egyesület elnökének és a tagságnak az önzetlen munkáért. És köszönet a Balaton halászati hasznosítójának a remek halállományért!
A jövő héten már én is Akaliban leszek, kíváncsi vagyok, hogy sikerült a szüret. A tavalyi borod kicsit felejtős volt, reméljük az idei legalább olyan jó lesz, mint a balinod káposztaágyon.
Ölellek
Boti
25. szeptember 26.
