Jó helyről, a móló előtti árnyasból nézi az eget, a víztükröt, a nádasokat, a felhőket, a túlpart hegyeinek lejtését, a szél játékát. Szikár komor alak, nem illő leszólítani. Máshol jár teremtő magányában, az ég és a víz kettős végtelenében. Kis székkel hóna alatt, mappával, széllel bélelt ruhában indul hegyre föl, nádasba stégre le. Mindent tudott a Balatonról, de leginkább a nap és a fény változásairól. Konkretizálható tájképei után megjelennek a szinte lebegő kontúr nélküli hangulatok. Csak Egryé ez az atmoszféra, ami sajátos olajpasztell technikájával valósul meg. Egyedi balatoni festészetet teremtett, melyben feltűnik Keresztelő Szent János, Szent Kristóf alakja és a napba és vízre néző önarcképei.

Fotó: Zákonyi Botond