Takarosan megterített asztal, minőségi bor és a fő fogás várja a hazatérőt. Aki feltehetően férfi, legalábbis a bor erre utal. A tányérban kellő köret mellett, ágaskodik a libacomb hívogatón. A ház ura, nem bűntelen. Messziről kiszállásról érkezik, kissé elnyűve pont délidőben. Van titkolni valója egyből az asztalhoz ül, mint a ...

Toscana fényei aranyozták be a vakudvart, amitől a WC és fürdőszoba ablakok megfényesedtek, és az udvar pompázatos zöld szigetté vált. A kerti locsolótól töredezett csempesor vajon hová visz? Nem számit. A repkény maradéka erőre kap, harsog az udvar zöldje, az udvar betonja rég megadta magát, teret nyer a zöld moha, ...

Balatoni emberként megéltem számtalan naplementét. Most a Tisza part következik Valkay Ágnes jóvoltából. Jóban van a folyóval, az ártéri erdővel, a járatlan parttal, ahol könnyen eltéved az idegen. A folyó indulatos, szemérmes, visszahúzódó, mindent elárasztó, szépségében is félelmetes, de vannak kegyelmi pillanatok is. Mint ez a tűzcsóvának öltözött naplemente.

Bizony így van ez szívem – búgja a székúr. Elmúltak a daliás évek. Hol vannak már a régi kiskocsmák, kisvendéglők az árnyas kerthelyiségek. Én törzsasztalnál szolgáltam, felváltva a sakkozóknál  és ultizóknál. Mindig vágytam a kerthelyiségbe, ahol cigányzene szólt, meg a kuglizóba, de nem adatott meg. Ott az összecsukható hitvány kerti ...

Tiszavirág. Ritka szép szó. Megérdemli, hiszen vízfeletti szenvedélyes életük, tömeges rajzásuk, kirepülésük, násztáncuk, párzásuk, peterakásuk, pusztulásuk a szemünk láttára végbemenő dráma, nem mellesleg egyedülálló természeti jelenség. Tiszavirágzás, mondják egyszerűbben is a Tisza.-partiak: Repül a bogár! Repül, de hogy és mennyi ideje van?

Zárva a majdnem földig érő ablak. Falusi kisbolt ablak volt korábban, amit kitártak, aztán kiadták a kért portékát. Ésszel nehezen felfogható a mai házhoz szállítós, vevőcsalogató áruházak korában, hogy így is lehetett kereskedni. Pedig lehetett, mert szűkös volt a jövedelem, falubéli megbízható a boltos, a portéka többnyire alapvető élelmiszer.

A kép 1943-ban bárhol készülhetett. Jól látszik, hogy a hölgy romantikus együttlétre vár. Azt nem tudni, hogy régi bizalmas kapcsolatról van szó, ahol egymást szerető férfi és nő találkozik titokban, vagy alkalmi találkozás színhelye. Az utóbbi mellett voksolok. Díszes kacér fehérnemű, lazaesésű puffos pongyola, egy mozdulattal oldható övvel, a póz, ...

A látvány messzire, Rómába visz Nero uralkodásának idejére. A császár uralkodása finoman szólva nem szűkölködik vérgőzös epizódokban. Most is nehéz napon van túl, éjjel Caligulával álmodott, aki lovát akarta megtenni szenátornak, meg Senecával, aki elhagyva őt, önkéntes száműzetésbe vonult. 

Nem kivétel ez alól a grafikus sem. Ismerve művészetét, sajátos vizuális látásmódját, frivol humorát, erotikus krokijait, életszeretetét, megértem, hogy megdöbbent, amikor tükörbe nézett. Vagyunk evvel így egypáran. Sajnos az előzményekre már nem emlékszünk, marad a mostani (majdnem azt írtam végső stáció), ami reményeink szerint kitart  még egy darabig.

A kép 1910-ből való. Nem volt még Facebook, Tik Tok, Instagram, e-mail, de a fontos hírek eljutottak az olvasóhoz. Nyilván volt mögötte irányított szándék, de közben ajándék is. Ülni a kávéház teraszán, odainteni a rikkancsot, hogy első kézből frissiben jusson hír a hagymás kolbászos rántotta, a tormás főtt csülök, vagy ...