„Játéknak indult, vázlatnak, ujjgyakorlatnak. Aztán a fejemre nőtt, küzdünk nap, mint nap… „
Lépcsősor (147.)
Már évek óta valahogy kiesik a forgalomból. Hegyre kapaszkodó. Hajdani építői utat vájtak a hegybe, meghagyva a kísérő bokrokat, fákat. Fölöttük is eljárt az idő. Sok az autóval járó, fogynak az öregek, a nehezen lépcsőzők. Néha útba ejtem, afféle próbaként, meg szolidaritásból, Olyan, mint a híd alatt kuporgó klosár, elhagyott, ...
Olvass tovább →
Évfordulók (146.)
A történet 2004-ben kezdődik, és tart 2025-ig. A grafikus, plakáttervező művész játszik velünk. De jó neki,- nézem irigykedve az összeállítást. Ha eddig nem tudtam volna mi a vizuális látás (a vizualitás, azaz láthatóság, láttatás a tárgyak, események, érzések, gondolatok, fogalmak képi megjelenítése), akkor most megtudhatom. Lényege a képlátás, ami optikai ...
Olvass tovább →
BUÉK! (145.)
Ritkán találkozom angyallal. Nem is hittem igazán, hogy van. Aztán szilveszter éjjelén harangzúgás kíséretében könnyű léptekkel ellibbent mellettem. Azt hittem álmodom, de láttam, ahogy hegyen- völgyön, fenyők fölött, hétmérföldes léptekkel szaporázza mini ruhában. Vele tartott a Pukkancs névre hallgató kutyája a gombszemű, fekete orrú hegyes fülű westie. Aki amúgy harapós, ...
Olvass tovább →
Ködben (144.)
A Szentírás szerint Istennek a bűnnel szembeni haragja töltetett ki Jézusra, aki nem a bűnös emberiség igazságtalan haragja miatt jutott oda, hanem az igaz Isten jogos felháborodását szenvedte el az egész világ bűnei miatt. Jézus tehát sokkal mélyebb, sötétebb és sokkal fájdalmasabb szenvedést élt át, mint amilyet földi ember valaha ...
Olvass tovább →
Karácsonyfadísz (143.)
Gyerekkoromban (ötvenes évek) alma, aranyozott dió, mogyoró, nagymamám felköthető száraz süteményei, otthon készült szaloncukor sztaniolba csavarva, festett betlehemes képecskék, pattogatott kukoricából készült fonat került a karácsonyfára. Később már színes gömbök, gyertyák, csillagszórók, majd fa alapanyagú díszek, Jézus, pásztor, király, amiket lombfűrésszel vágtak ki és csillámporral vagy festéssel díszítettek, és az ...
Olvass tovább →
Jéggrafika (142.)
Jön a szél hívatlanul, és közben grafikusnak képzeli magát. A fehér papír a Balaton, ami épp befagyott előző este. Nem készült rá a tó, ugyan ideje van a lehűlésnek, a hideg szeleknek, de manapság minden másképp van, mint korábban. Csúszkált a dél-nyugati szél a beállt tavon, oly annyira, hogy többször ...
Olvass tovább →
Vidám székek (141.)
Jól áll a gyékényfonatoknak a színes fakeret, bár megették már kenyerük javát, tengert, napfényt, frissességet, vidámságot árasztanak. A székeket készítő asztalos tisztes munkát végzett, ha látja az átmázolt kereteket, bizonyára szörnyülködik. Nincs miért, helyükön vannak a székek egy kisváros keskeny utcájából nyíló téren szolgálnak, most meg ezen a barátságtalan folyosónak, ...
Olvass tovább →
Ismét Gosau (140.)
Feltehetően a hely szűkössége miatt lett ilyen látványos és játékos Gosau község hegyre tartó része. Aki már járt erre, az tudja, hogy Gosau a Dachstein-csoport 2948 m-es Tornstein nevű csúcsa alatt húzódik meg,és a 2495 m-es Gosauklamm különleges meredek sziklarengetege és a Dachstein-gleccservilága a szomszédja. Hangulatosak, szépek ezek az egymásra, ...
Olvass tovább →
Disznóvágás (139.)
Két kurta farkú malac sorsa bevégeztetett. Már a pörzsölés utolsó fázisában vagyunk. A malacok oldala téglával feltámasztva. Ahogy nézem, valami hátsó udvar lehet a helyszín, kukoricagóréval, a pörzsölt malacok szempontjából indifferens.
Olvass tovább →
Karácsonyi kirakat (138.)
Nem tudom, hogy kifőzde, vagy ételbár, de hangulatos, ráadásul gyerekcsalogató. Nem tudom, hogy mit kínál, mert az étlapra kevesebb hangsúly esett. Nem baj, mert vannak ennél fontosabb dolgok, mint a kirakat nagy igazságai.”Cipőt a cipőboltból, Ételt az ételboltból.”
Olvass tovább →