Jön a szél hívatlanul, és közben grafikusnak képzeli magát. A fehér papír a Balaton, ami épp befagyott előző este. Nem készült rá a tó, ugyan ideje van a lehűlésnek, a hideg szeleknek, de manapság minden másképp van, mint korábban. Csúszkált a dél-nyugati szél a beállt tavon, oly annyira, hogy többször is az ülepén landolt. A közönség, többnyire libák, szárcsák jól mulattak.
– Ha ti így, akkor én úgy!- elkezdte felszaggatni a még hitvány jeget, és egyesével mindig alulról tolta felfelé a móló kövezésén. Dühe multával lecsillapodott, kellő távolságból visszanézett.
– De nagy művész vagyok,- húzta ki magát, aztán elszelelt délnyugatra.
Fotó: Zákonyi Botond
