A keszegívás látványos a Paloznaki-öbölben, amiről a harcsáknak is pontos értesüléseik vannak. A stégről keszegező, időnként elbambuló horgász a szívéhez kap a puffanásokat hallva. Az okosabbja nem rémüldözik, beveti a nadállyal csalizott harcsázó készséget a szerelmeskedő keszegek közé. Az eredmény tekintélyes harcsa, amiből több étek is készülhetne. Mi maradunk a lehető legegyszerűbbnél.
Hozzávalók: harcsafilék, só, bors, fokhagyma, fűszerpaprika, fokhagyma, tv-paprika, paradicsom, füstölt szalonna. A harcsafiléket – ügyelve, hogy a bőrt ne vágjam át – sűrűn beirdalom. Sózom, borsozom, zúzott fokhagymával bedörzsölöm, majd paprikás lisztbe forgatom. A kockára vágott füstölt szalonnát kisütöm, a pörcöket tálalásig félreteszem. A kisült zsiradékban elősütöm a harcsaszeleteket. A maradék zsírban megdinsztelem a cikkekre vágott vöröshagymát, rádobom a darabokra vágott zöldpaprikát, kevés vizet ráöntve ressre főzöm. Ezután rádobálom a cikkekre vágott paradicsomot, egy kis fűszerpaprikát, tetejükre az elősütött harcsát, majd fedő alatt készre párolom az egészet. Én teszek rá tálaláskor egy kis tejfölt, Zalán meg hegyes-erős paprikát, és meghinti pörccel. Ha van a közelben snidling, az is mehet rá finomra aprítva.
Kapásjelző és dugóhúzó: 30. oldal
