Minden háborút felülír az éhség, legalábbis a macskák részéről. A sünök igazuk és tüskéik birtokában nem vitáznak, a macskákra ügyet sem vetve vacsoráznak. A kép idilli, mert amikor eljön az este, a sünöknek kirakott falnivalót a macskák szélsebesen elhordják felfalják. A napközben bokor alatt gilisztázó sünök, estére lelassulnak, felveszik a nyugdíjas tempót, és az éj leple alatt komótosan battyognak a vacsorázó helyre. Ahol hűlt helye a kajának. Megesik a szívem rajtuk, viszek nekik repetát. Amiért hálásan böfögnek. A macskák tisztes távolról figyelnek, tervet szőnek. A sünök visszatotyognak a rejtekükbe és álmodnak. Kinyújtózva, elkergetett macskákról.

Fotó: Árendás József