Kedves Boti Bácsi!
Februárban rendeltem meg a Borban fürdik a hal c. könyvét Még akkor elhatároztam, hogy írni fogok pár sort Önnek.
A könyvet apránként olvasgatom. A nagyját már elolvastam, de még nem fejeztem be. Most örömmel írok pár köszönő sort Önnek az élményért amit a könyve révén kaptam. Olyan világba repít vissza, amit már én is csak a szüleim, nagyszüleim elmondásából ismerek. Kellemes hangulatba repít. A hétköznapok valóságából egy olyan világba aminek tempója, légköre sokkal kellemesebb számomra.
A receptek (biztosan ki fogunk próbálni párat) és a közéjük szúrt irodalom? vagy történelem? vagy életérzés? (magam sem tudom mi a helyes megfogalmazás) egyaránt tetszik. Sokszor azt érzem milyen nagyszerű, hogy ennyi érdekes ismerete, tapasztalata van, aminek csak egy részével is jó lenne rendelkeznem. A receptek olvasása közben pedig azon gondolkodtam, hogy mennyit főzhetett, süthetett már a családnak, barátoknak, ismerősöknek, mennyi kellemes emlék kapcsolódhat ezekhez az alkalmakhoz is. Amikor a finom étel és ital mellett gondolom volt idő beszélgetni is. Bevallom irigykedem azokra a társaságokra akik Önnel ehettek ezekből a finom ételekből és akik hallgathatták az Ön történeteit, beszélgethettek Önnel. A könyve révén kicsit magam is részese lehetek ennek az élménynek még ha csak képzeletben is. Köszönöm szépen! Örülök, hogy megírta ezt a könyvet.
Az olvasási várólistámon vannak még további könyvei. Csendben várakoznak a polcon, hogy kézbe vegyem azokat is. Előbb utóbb sor is fog rájuk kerülni. Tovább viszont nem szerettem volna „húzni” ezen levél megírását.
További jó egészséget kívánok Önnek és kívánom, hogy még sok szép könyvet írjon Önmaga és az olvasók örömére egyaránt.
Zsákai Péter
’25. augusztus 6.
Kedves Péter!
Köszönöm a levelét, megtisztelő, hogy olvassa írásaimat. Sokat tépelődtem korábban, hogy ne üljek fel a ma oly divatos szakácskönyv hullámra. Született néhány kiváló, de én valami mást szerettem volna. Hosszas küszködés eredménye lett az általam írt „irodalmi” szakácskönyv. Úgy éreztem, hogy ez a mesélős forma, a nyelvezet, és nyilván a meglévő gasztronómiai jártasság (ötven évet húztam le a vendéglátóiparban üzletvezetőként, szállodaigazgatóként) segít létrehozni egy mesélős szórakoztató és szakmailag is érdekes könyvet. Készülök egy újabb könyvvel, ami majd neves borászokról, művészekről szól, ha időm és egészségem engedi akkor karácsonyra már kapható lesz. A könyv megjelenéséről dr. Táncsics Aladár majd értesíti Önt is a többi kedves régi olvasóval együtt.
Jó nyaralást kívánok önnek és ha ideje engedi pihentető olvasást is.
Üdvözlettel
Zákonyi Botond
’25. augusztus 7.
