Fiúk a hídon (29.)
Folyó kanyarog a faluszélén. Híd ível át rajta, kenyere javát rég megette, de nem fogja az idő. Szénásszekér járhat rajta. A múló évek meglátszanak a hídon, hiába stabil a lábazat, a masszív gerendák, alkalmi, kisebb-nagyobb javítások esnek rajta. Amúgy meseszerű. Bármelyik fiúregény izgalmas helyszíne, túlparttal, rekettyével, hídról való ugrálással, pecázással. Amire felkészült a környékbeli gyereksereg.
Tisztavizű Balaton (28.)
Nem tudok betelni a látvánnyal. 1908-ban járunk Akarattyapusztán. Lajtos kocsival vitték az innivaló vizet a Balatonból, az asszonyok pedig vízben állva sulykolták a mosnivaló ruhát. A messzi távolban, ha homályosan is, de látszanak az aligai „tatárlikak.” Errefelé állt hajdan a nevezetes Tikacs-völgyi csárda is, ahol a messziről jövök megállhattak a szekereikkel, köztük a szerb disznókereskedők, […]
Lefelé 27.)
Nincs is szebb annál, mikor éltes urak a jól végzett munka örömével meglátogatják a Kisfaludy házat, hiszen van ott múzeum, étterem, káprázatos kilátás a Balatonra. A költő 1800. január 20-án kötött házasságot Szegedy Rózával, aki a présház melletti házat és birtokot vitte a házasságba. Amúgy Sümegen laktak, de boldogok voltak itt a présházban, és nagy […]
Szívem (26.)
Ez zaklatás kérem! Jövet-menet! – gondoltam elsőre, de aztán rájöttem, a grafikus incselkedik. Ami enyhe kifejezés, inkább a vérbő férfiálom megtestesülése. Nyilván férfija válogatja, nekem a karcsú derék, formás fenék, körtemell jön be. Másnak ez a fajta teltség a vonzó, mi több, vágyainak netovábbja. Lehet, hogy délutáni borozgatás után skiccelgetett a művész, de nem valószínű, […]
Lépcsőfeljáró (25.)
Gyakran megfordulok ebben a lépcsőházban vendégként. De jól megépítették, – gondoltam, amikor először jártam lépcsőit. Valamikor az 1920-as években épülhetett a ház, amely mára belülről-kívülről eléggé lepusztult. A lépcsőház azonban tartja magát, igaz fakorlátja már nem a régi, a lépcsők is megették kenyerük javát, mégis jó járni rajta.
Levél (24.)
Milyen szépek! – kapom fel a fejem, ahogy rájuk nézek. A ruha sejteti, hogy ifjú hölgyekről van szó, akik magasan záródó, a testhez feszesen simuló elegáns ruhát viselnek, divatos kiegészítőkkel. Izgalmasak a brossok, fülbevalók, karkötők, gyűrűk.. A frizura is csinos, már amennyire az ilyen szigorúan fésült, látványosan befont haj, a bátortalan frufruval lehet.
Családi megbeszélés (23.)
Az apa megtette, amit a haza megkövetelt. Hat bütykös hattyú gyerek már teljesítmény hattyú szaporulat szempontjából, csak egy kicsit macerás. Evvel szembesül a családfő, aki a parton állva (hol máshol) fegyelmezi gyermekeit miután hazatért apróhalfogásból, hínár-, sás-, kákacsipkedésből, a szomszéddal vívott szócsatából.
Önrajz (22.)
Önrajz a kép címe, neves grafikus művész alkotása. Aki ráadásul a barátom. Nem kéne írnom róla, annyi más tornyosul előttem képeslapok, levelezőlapok a múlt századból, Fortepan fotók az 1920-as évekből, amerikai képeslap válogatás, maffiózókról, kedvenc íróm Hemingway háza Key West szigetén és még sorolhatnám. Mégsem szabadulok az „önrajztól” az apró vonalak, pontok, a zord […]
A 21-es szám (21.)
Annyi mindent mondanak róla. Például a 21-es szám magában hordozza a 2-es és 1-es szám rezgését. A 2-es szám a partnerkapcsolatok, az együttműködés, az egyensúly, az altruizmus (önzetlen segitségnyújtás) a lélekküldetés és a cél száma. Az 1. szám sok új kezdet, szabadság, függetlenség, motiváció, haladás, siker, eredmények száma.
Bográcsoló lékhorgászok (20.)
A kép a hetvenes évek elején, nem az Antarktiszon, hanem a siófoki móló előtt készült. Az, hogy két elszánt siófoki sportember a jégen sátrazik nem kis bátorságra, vakmerőségre vall, vagányságukat az sem csökkenti, hogy távolabb olyan jégtorlaszok magasodnak, amik arra utalnak, ereje teljében van a jég. Igazi lékhorgász idő van, biztonságos jéggel, olyan mélységgel, amiben […]
A cserszegtomaji aranyláz (19.)
Jó szemű geológusoknak már korábban is feltűntek a Keszthely környéki sárga gejzírek, aztán 1949-ben Cserszegtomajon megnyílt az ország legkisebb bányája. Negyvennél többen sosem dolgoztak benne, amin nem csodálkozom, hiszen dolinákban, szinte alig szűkülő, függőleges gödrökben ásták ki, azt a vastartalmú agyagot, amelynek színe a vas mennyiségétől függően világossárga és sötétbarna között váltakozik. Ennek megfelelően különféle […]
Voltak telek hajdanán .. (18.)
Rég volt, talán igaz sem volt, de szerencsére épp arra járt 1970-ben Borbás János, a veszprémi Napló fotoriportere, hazafelé talán egy jó csülkös bablevesért megállt a Nosztori-völgy bejáratánál lévő alig egy éve felújított Malom Csárdánál. A többi már történelem, kordokumentum. A Nosztori-völgy északi végében karsztforrásokból eredő Séd patak vizével hajtott vízimalom kereke jégbe dermedt. Sokat […]
Teríték (17.)
A vadászat egyidős az emberrel, akinek őse törzsfejlődése során fokozatosan áttért a vegyes táplálkozásra. Még jelen volt a növényevő életmód, de az első mamutsült elfogyasztása után már a legfontosabb tevékenységgé vált a létfenntartó vadászat. Ami ősembert próbáló, nem veszélytelen tevékenység, de megérte, mert nemcsak húshoz jutott derék ősünk, hanem takaróhoz, meg olyan trófeához, ami kiterítve […]
Tetkósokk (16.)
A Khariszok (görögül: Χάριτες, Rómában Gratiae) a görög–római mitológiában a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennői, akik a természet harmóniáját testesítették meg. Hárman voltak: a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó, Euphroszüné az Öröm és a legidősebb Thaleia a Virágzó. A római korban Gráciák néven szintén a kegyesség és szépség istennői voltak.
Kerítés (15.)
A balatoni nyaralókultúra egyedi mutatványa, a mindenki számára könnyen befogadható nyaralókerítés. A hatvanas években nem gondoltam volna, hogy ami akkor velem, velünk történik, része lesz a balatoni üdülőkultúrának. Kerítés, kerítések, amiket hétköznapi emberek hoztak létre. Lakatosok, mesteremberek munkái mind egy pici világmindenség részei, melyek történeteket mesélnek a készítőkről és a megrendelőkről. A kerítések a helyi […]
Édesanyák 1940 (14.)
Már egy éve tart a II. világháború. Két édesanya, két gyermek. A fiús mama arcán büszke, aggódó, rejtett mosoly. A kisfiú szinte férfi, a sokat látott, sokat tapasztalt, magabiztos férfiak táborából való. Egy századdal korábban táblabíró is lehetett volna, a vármegyei törvényszék bírája. A lelógó kis kendő készenléti darab, ha folyik a nyál vagy böffent […]
Marika (13.)
Sebtében odavetett rajz. Friss emlék. Nem tudni előtte vagy utána van. Mármint a találkozás, ismerkedés, titkolózás, összebújás, legénylakás, pezsgő, forró pőreség, ígérgetés, vagy keserű cigaretta füst, telefonkeresés, kapkodó öltözés, türelmetlen pásztázó tekintet. Több ennél, befésült boglya haj, harmonikus tekintet, mennyire igaz, hogy a szem a lélek tükre még így sebtében odavetve is. Szeretnivaló az orr, […]
Udvarlós (12.)
Olyan nincsen, hogy a lány faragja a fába szerelmük emlékét monogrammal! Itt valami tévedés van. Ez férfi dolog. Kell hozzá egy maskara bicska agancs markolattal. Ami rendkívül masszív, a hegye felé lecsapott pengéjű darab, kifejezetten a munkavégzéshez lett kialakítva,- olvasom a bicskák ismertetőjében. Tegyük hozzá, bicskázásra is alkalmas, erről a Baranya megyei kozáriak hosszasan mesélnének. […]
Királynő (11.)
Vannak még pincelakások. A jó hír, hogy az ajtó alatti lakásból már egy éve elköltözött a tulajdonos. Havannába mentek,- tudtam meg a szomszédtól. Ami alatt a Havanna lakótelep értendő. A lakók elmentek, az ajtó elkezdett önálló életet élni. Királynő érkezett hozzá az 1950-es évek Amerikájából Marilyn Monroe-nak álcázva magát. „Koravénen, de örök fiatalon” tudjuk meg […]
Itt van Amerika (10.)
