Örexünk (59.)
Nem kivétel ez alól a grafikus sem. Ismerve művészetét, sajátos vizuális látásmódját, frivol humorát, erotikus krokijait, életszeretetét, megértem, hogy megdöbbent, amikor tükörbe nézett. Vagyunk evvel így egypáran. Sajnos az előzményekre már nem emlékszünk, marad a mostani (majdnem azt írtam végső stáció), ami reményeink szerint kitart még egy darabig.
Közhírré tétetik (58.)
A kép 1910-ből való. Nem volt még Facebook, Tik Tok, Instagram, e-mail, de a fontos hírek eljutottak az olvasóhoz. Nyilván volt mögötte irányított szándék, de közben ajándék is. Ülni a kávéház teraszán, odainteni a rikkancsot, hogy első kézből frissiben jusson hír a hagymás kolbászos rántotta, a tormás főtt csülök, vagy a forró habos kávé mellé.
Hódító (57.)
Nem lesz könnyű építész barátom. Annak ellenére, hogy birtokában vagy a legújabb a legjobb 3D-s CAD szoftvernek. Az Allplan 2021 a legjobb építészeti eszközöket nyújtja számodra, hogy könnyen és hatékonyan végezhesd munkád, miközben támogatja az innovációt és a kreativitást. Elegáns vagy az új öltönyben, mondhatnám lehengerlő.
Párok (56.)
A fénykép is képes úgy nemesedni, mint az aszú. Ha akkor láttam volna, amikor még egyidősek lettünk volna, azt mondanám semmi különös. Két rokonszenves emberpár a fényképen. Na de kilencven évvel később már történelem.
A gyümölcsfa (55.)
Nem tudni, hogy villám sújtotta, vagy öregséggel járó kórság. A kert gazdája se tudta, hogyan tovább. Asztallap tartónak magas, kivágni tűzifának méltatlan, hisz dolgos élete volt. Aztán a ház özvegyasszonya úgy döntött legyen a csonkon muskátli fészek. A muskátlik is érezték, hogy a hely, itt a kert széliben, a vadszőlővel befuttatott kerítés közelében megtisztelő. Emlékhely, […]
Pecás (54.)
Minden kellék adott. A tömör botok, nagyhalas orsó, bottartók, kapásjelző, a sárga diszperzites vödör (etetőanyag, csalik) az avítt horgászszék, formaruha, (munkaruha) legényesen hordott sapka. Előbb-utóbb történik valami. Mert történnie kell. Így gondolja a pecás is, hiszen ötven éve ül már ezen a helyen, a kanyarban a kiugrón. A víz valószínűtlenül kék, meg az árnyékok is.
A híd (53.)
Az ősszel nem lehet versengeni. A képen míves hidat is látunk teljes szépségében meg árnyát a vízben. Ami maga az elmúlás. A délutáni napfény is csoda, ontja és porciózza a fényt, már a végső útra készülő levelek mellett felmutatja a még zöldeket. Ilyen zöld nincs, ez káprázat. Pedig van, a délutáni nap tudja a dolgát, […]
Hátakt (52.)
Annyiféle elképzelésem-vízióm van a női szépségről. Tudom, mindenkinek más, a kép is ezt sugallja. A művésznek játék, formabontás, a kíváncsi szemnek akt, nem a megszokott módon. A kép műteremben készült, finom utalás rá a földre hullt lepel, a félig látszó asztal, rajta az a kék szivacs, vagy rongy és egy üveg. A póz megszokott, de […]
Műteremben (51.)
Nem könnyű megfejteni. Lehet, hogy nem is kell. Álomszerű. A széken ülő modell lehet fizetett alkalmazott, távolról érkezett rokon, szolgálatkész kedves feleség, aki számára a vircsaft természetes. Mint a szék, ami mellett kihajt egy növény és felkúszik a háttámláig, az eldőlt mikrofonállvány, a szanaszét heverő skiccek, a dobókocka, a spirálfüzetek. Mintha a szék háttámlája is […]
Hogy nézzünk ki elegánsan 50 év fölött? (50.)
A kérdés elsősorban a hölgyekre vonatkozik, nem azért mintha az ötven év feletti férfiaktól nem lenne elvárható a jólápoltság, a megélt évekhez, testhez igazodó, minőségi nadrág, ing, zakó, cipő, nyakkendő és még hosszan sorolhatnám. De most nem róluk, hanem a hölgyekről van szó, akik kimondva kimondatlanul harcolnak az idővel.
