Kéjelgés (187.)
Kéjelgés és a szobák használati díja 160.100/1927. B. M. rendelete. A szobák használati díjai: Egyszeri kéjelgésre……………2 P Egész éjjelre………………… 5 P A fenti árak csak a szobahasználat díját képezik, a kéjnő szolgálataiért fizetendő összeg a kéjnő és a vendég közötti szabad megegyezés tárgya. Olvasom a rendeletet és van bennem hiányérzet. Mennyi ideig tart, és miben […]
Strandolók a leapadt Balaton medrében (186.)
Balatonföldváron járunk, pontosabban a földvári Balaton leapadt medrében. Jó messzire vagyunk a parttól. Strandolásra kijelölt partszakasz fürdőkabinokkal, mögöttük szép fasorral. Benn közel a meder széléhez középkorú pár napozik. A leterített pokróc sarkán egy táska. Feltehetően látcső van benne, női táskának nem lenne elegáns meg praktikus sem. A hölgy merész, friss frizuráját pánt rögzíti, a szélesebb […]
Siske valamikor régen (185.)
Milyen friss a kép!- csodálkozom rá. Finom, világos, áttetsző színek. A táj emlékeket idéz, a hajdani Balatonfüred legszerényebb utcáját, ahova kárpótlásul Tihany kékje köszön vissza. Bennfentes szeretettel teli akvarell, a tűnő ifjúság és a hajdani táj emléke. A szülőház, az öreg malom, ahonnan elindul a grafikusművész, festő, rézkarcoló. Jólesik nézni, álmodni a Siske malmáról, a […]
A szakács üzenete (184.)
Televíziós főzőműsorok, szakácsvetélkedők lázában ég az ország, ami mellé felzárkóznak a könyvkiadók olyan szakácskönyv választékkal, ami példanélküli. Szeretünk enni szaftosan, diétásan, magyarosan és még hosszan sorolhatnám. Az igazi főzés művészet, alkotás, a szemnek is gyönyörködtető, igaz kérészéletű. Az alkotó tudja, van rosszul sikerült szobor, lélektelen festmény, elrontott grafika, alulexponált fénykép. Tehetséggel, önismerettel, bátorsággal, korrigálható. A […]
A reggeli (183.)
A legtöbbünknek, akik már elhagyták a nyolcvanat, van emlékünk a kora reggel felkelő nagypapáról, aki fogmosás előtt (helyett) megivott egy féldeci pálinkát, majd elővette a bicskáját, megpucolt egy fej lila hagymát, szelt egy darab szalonnát, cipót vágott, aztán elkezdett reggelizni. Előfordult, hogy nem a legjobb volt a közérzete, ezért megivott még egy féldecit. Aztán ment […]
Zenés táborhely (182.)
Ki gondolná manapság, hogy a népszerű Gödrös szabadstrand korábban szőlőhegyi terület, később üdülőtelepként hasznosult. (2020-ban felújították, Tihany- Gödrös szabadstrand néven üzemel). A képen a honvédség központi gépkocsijavító műhelyének táborát látjuk zenélő fiatalokkal 1943-ban. Csupa jókötésű zeneértő, muzsikáló fiatalember a közelgő háború rettenete elől zenébe menekülő. A Balaton környéke 1944-ig kis túlzással a béke szigetének számított. […]
Mesél a kert (181.)
Művészetkedvelő ember lehet a tulajdonosa a kertnek, amin nem fog az idő. A kert buja zöldje is hozzáteszi a magáét. A puttó, a kötelezően meztelen pufók gyermekalak a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus kedvelt díszítő motívuma. A kőből készült angyalszobor időtálló, eshet rá a hó, süthet rá a nap, jól tűri az idő viszontagságait. […]
Feltámadás (180.)
A városmajori templom már építésekor is újdonságként hatott, és ma is olyan épülete a Városmajornak, ami megállásra késztet. Húsvét vasárnapján a szürkület óráiban gyúlt ki a fény a templom harangtornyában. A pillanat varázsa vagy valami más, talán a vizuális látásmód késztette exponálásra a fotóst.? Véletlen elkapott kegyelmi pillanat, vagy a feltámadás mitikus üzenete? A harangtornyot […]
Világosság (179.)
Még mindig a húsvét bűvöletében. Húsvét a kereszténység különleges időszaka amely Jézus Krisztus feltámadását ünnepli. Gyönyörű történet, nagypénteken keresztre feszítik, húsvétvasárnapra feltámad. Ami történt a keresztény hit alapköve: a feltámadás reményt ad az örök életre, és örök témát festőnek, grafikusnak, szobrásznak. Számosat láttam már, ez a keresztre feszített Krisztus a Világossággal drámai, a halál legyőzése […]
Nyúlcsibe ( 178.)
Megtartva a hagyományt, húsvét hétfőjén locsolkodni mentem. Sajnos azok az ifjú hölgyek, akikre még emlékeztem, nagymamává léptek elő. Így a vödör víz a szódásüveg otthon maradt, helyette diszkrét kölnit vittem, ami nyomokban sem hasonlított a hajdani Krasznaja Moszkvára. A hölgyek megadták a módját, piros tojások mellett sűrűn emelgettem a tojáslikőrös poharat. Hazafelé csodát láttam, tojást […]
Bizony szabad! (177.)
Bár a feltámadás eseménye húsvét vasárnapra esik, a hétfő ennek a csodának a továbbélését, terjedését és megosztását jelképezi. Húsvét hétfő a hit megerősítésének, az öröm közösségi megélésének és az új kezdet szimbóluma. A teremtés koronái mindezt oly komolyan veszik, hogy vödröt, kancsót, slagot marokra fogva, frissen, üdén, pálinkásan, verset is mondanak. Nem kell hosszút, inkább […]
Lovasok a kastély előtt (176.)
Nagyvázsony a hatvanas évek közepétől középkori műemlékeivel, várával, kastélyával, posta múzeumával, lovas játékával, lovas turisztikai programjával a Balaton északi partján nyaralóknak kínált vonzó programot. Mi is jártunk Vázsonyba lovagolni, emlékszem a Mese nevű lóra, aki kedvelt engem. Én is a híve voltam, részt vettem vele a Bakony alját járó túrán, meg a közeli szántóföldek bejárásán. […]
Lovasnapok a Zichy kastély parkjában (175.)
Vasárnapi ebédnél együtt a család. Édesapám dr. Zákonyi Ferenc a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője,- meséli, hogy lovas klubot alapít Nagyvázsonyban avval a céllal, hogy később nagyszabású lovasjátékkal emlékezzenek Kinizsi Pálra. 1962-ben járunk, 1963-ban megrendezték az első Nagyvázsonyi Lovasjátékokat a Zichy-kastély parkjában, amelyben múlhatatlan szerepe volt a lovas klubnak, amely a II. világháború után az […]
Halszárítás (174.)
1908-ban járunk, kalapot emelek a siófoki halásztanyán dolgozó asszonyok előtt, sziszifuszi munka, amit látunk. A közvetlen értékesítésre nem alkalmas apróbb halakat a hasítótanyán dolgozó asszonyok, lányok széjjelhasították, megtisztították, besózták, majd oszlopok közé kifeszített zsinegre akasztották száradni. A szárító állványzatot „zsidóutcá”-nak nevezték, utalván arra, hogy a halászati bérlők, halkereskedők gyakran zsidó származásúak voltak. Éteknek elég sovány, […]
Ó a Skoda! (173.)
Nem tudom, hogy a képen látható pár, boldog kocsitulajdonos, vagy csak oda álltak az autó mellé, ahogy manapság Monacóban a Kaszinó előtt parkoló Lamborghinikkel, Maseratikkal, Porsche Carrerakkal fényképezkednek a fagylaltot nyaló, gyalogos turisták. A bekerített strand az évődő párral, a nyugágyban heverő nő, a térdig érő gaz, a szocialista blokk Riviérája. A miliő kicsit más, […]
A kép ( 172.)
Ülünk nálam a “gyerekszobában” hárman, Éva, Imre és én. A művészetről beszélgetünk tervekkel, vágyakkal teli, még mindenen innen. Imre még főiskolai felvétele előtt, ajándékot hozott, a képen láthatót. Éva gyönyörű lány, kirakatrendezőként kezd, később neves szerkesztő. „Műértünk”, nézzük a festményt, aztán más rajzokat. Megjelennek az első írásaim, az első könyv, mennek az évek. A kép […]
Az akali mandulafasor (171.)
Akaliban az 1950-es években a Kísérleti Telepen („Micsurin”) nemesítették az Akali 60-as, valamint a Piramis fajtákat, amelyből került a helyiek kertjeibe, házaik elé és a 71-es út szélére is. Boldog békeidőket idéz a kép, elenyésző gépkocsi forgalom, hiánytalan mandulafasor, melyet magyar nemesítésű „jegenye mandula fasor” néven őriz az emlékezet. A maradéka ma is virágzik és […]
Boldog békeidők (170.)
Nézem a képet, 1953-ban készült, Tihany alatt markolják a hálót a halászok. Nem könnyű munka, lefeslik a halászathoz fűződő romantika, elég, ha csak a hálót markoló arcát nézem. A hajó is csak munkaeszköz, nem egy halásznóta inspirálója. Tihany szép, mint mindig, az amatőr fekete-fehér fotó nem túloz, az igazat adja. Zsákmány is van, a nagyja […]
Smár (169.)
Smár Smár, – mondja a fénykép készítője. Lehet. Az argo szavak jellemzője, hogy nem túl pontos a jelentésük, és változhat is, mint például a smaci. Ami amúgy csókot jelent. Bonyolult ez, a romantikus vonzalom vagy szexuális vágy kifejezéseként két ember többnyire szájon csókolja egymást. Szakértőtől olvasom: A szenvedélyesebb csókoknál kinyithatják a szájukat, szívogathatják egymás ajkait, […]
Paletta (168.)
Milyen remek lenne egy biedermeier bútorokkal berendezett női szoba falán fehér keretben ez a műalkotás. Nézem a képet és a mese születése jut eszembe, melynek eredete a mítosz, a csoda. A festő palettájára való – szokták mondani, ha valami nagyon szépet látnak. Hogy a kés a villa, a kiskanál a fűszertartó, a fogpiszkálótartó, a virágszirmokkal, […]
