„Játéknak indult, vázlatnak, ujjgyakorlatnak. Aztán a fejemre nőtt, küzdünk nap, mint nap… „
A reggeli (183.)
A legtöbbünknek, akik már elhagyták a nyolcvanat, van emlékünk a kora reggel felkelő nagypapáról, aki fogmosás előtt (helyett) megivott egy féldeci pálinkát, majd elővette a bicskáját, megpucolt egy fej lila hagymát, szelt egy darab szalonnát, cipót vágott, aztán elkezdett reggelizni. Előfordult, hogy nem a legjobb volt a közérzete, ezért megivott ...
Olvass tovább →
Zenés táborhely (182.)
Ki gondolná manapság, hogy a népszerű Gödrös szabadstrand korábban szőlőhegyi terület, később üdülőtelepként hasznosult. (2020-ban felújították, Tihany- Gödrös szabadstrand néven üzemel). A képen a honvédség központi gépkocsijavító műhelyének táborát látjuk zenélő fiatalokkal 1943-ban. Csupa jókötésű zeneértő, muzsikáló fiatalember a közelgő háború rettenete elől zenébe menekülő. A Balaton környéke 1944-ig kis ...
Olvass tovább →
Mesél a kert (181.)
Művészetkedvelő ember lehet a tulajdonosa a kertnek, amin nem fog az idő. A kert buja zöldje is hozzáteszi a magáét. A puttó, a kötelezően meztelen pufók gyermekalak a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus kedvelt díszítő motívuma. A kőből készült angyalszobor időtálló, eshet rá a hó, süthet rá a nap, ...
Olvass tovább →
Feltámadás (180.)
A városmajori templom már építésekor is újdonságként hatott, és ma is olyan épülete a Városmajornak, ami megállásra késztet. Húsvét vasárnapján a szürkület óráiban gyúlt ki a fény a templom harangtornyában. A pillanat varázsa vagy valami más, talán a vizuális látásmód késztette exponálásra a fotóst.? Véletlen elkapott kegyelmi pillanat, vagy a ...
Olvass tovább →
Világosság (179.)
Még mindig a húsvét bűvöletében. Húsvét a kereszténység különleges időszaka amely Jézus Krisztus feltámadását ünnepli. Gyönyörű történet, nagypénteken keresztre feszítik, húsvétvasárnapra feltámad. Ami történt a keresztény hit alapköve: a feltámadás reményt ad az örök életre, és örök témát festőnek, grafikusnak, szobrásznak. Számosat láttam már, ez a keresztre feszített Krisztus a ...
Olvass tovább →
Nyúlcsibe ( 178.)
Megtartva a hagyományt, húsvét hétfőjén locsolkodni mentem. Sajnos azok az ifjú hölgyek, akikre még emlékeztem, nagymamává léptek elő. Így a vödör víz a szódásüveg otthon maradt, helyette diszkrét kölnit vittem, ami nyomokban sem hasonlított a hajdani Krasznaja Moszkvára. A hölgyek megadták a módját, piros tojások mellett sűrűn emelgettem a tojáslikőrös ...
Olvass tovább →
Bizony szabad! (177.)
Bár a feltámadás eseménye húsvét vasárnapra esik, a hétfő ennek a csodának a továbbélését, terjedését és megosztását jelképezi. Húsvét hétfő a hit megerősítésének, az öröm közösségi megélésének és az új kezdet szimbóluma. A teremtés koronái mindezt oly komolyan veszik, hogy vödröt, kancsót, slagot marokra fogva, frissen, üdén, pálinkásan, verset is ...
Olvass tovább →
Lovasok a kastély előtt (176.)
Nagyvázsony a hatvanas évek közepétől középkori műemlékeivel, várával, kastélyával, posta múzeumával, lovas játékával, lovas turisztikai programjával a Balaton északi partján nyaralóknak kínált vonzó programot. Mi is jártunk Vázsonyba lovagolni, emlékszem a Mese nevű lóra, aki kedvelt engem. Én is a híve voltam, részt vettem vele a Bakony alját járó túrán, ...
Olvass tovább →
Lovasnapok a Zichy kastély parkjában (175.)
Vasárnapi ebédnél együtt a család. Édesapám dr. Zákonyi Ferenc a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője,- meséli, hogy lovas klubot alapít Nagyvázsonyban avval a céllal, hogy később nagyszabású lovasjátékkal emlékezzenek Kinizsi Pálra. 1962-ben járunk, 1963-ban megrendezték az első Nagyvázsonyi Lovasjátékokat a Zichy-kastély parkjában, amelyben múlhatatlan szerepe volt a lovas klubnak, amely ...
Olvass tovább →
Halszárítás (174.)
1908-ban járunk, kalapot emelek a siófoki halásztanyán dolgozó asszonyok előtt, sziszifuszi munka, amit látunk. A közvetlen értékesítésre nem alkalmas apróbb halakat a hasítótanyán dolgozó asszonyok, lányok széjjelhasították, megtisztították, besózták, majd oszlopok közé kifeszített zsinegre akasztották száradni. A szárító állványzatot „zsidóutcá”-nak nevezték, utalván arra, hogy a halászati bérlők, halkereskedők gyakran zsidó ...
Olvass tovább →