Többféleképpen szállnak a madarak. Zsákmányra lecsapva vérgőzösen. Párt keresve hívogatón. Csak úgy a maguk örömére. Társaság utáni vágyból zajongva. Csapatban ősi rend szerint. Alakzatban óvón, és még hosszan sorolhatnám. Amit látok, az a szabadság diadala. Már a látvány is boldogító. A madártest harmóniája, kecsessége, a légellenállás legyőzése, a repülés természetessége. Látom magam előtt az alkotót, jó kedvében lehetett milliárdnyi évvel ezelőtt, amikor megadta neki a szárnyalás szabadságát. Ő a szabadság vándora, aki öröktől van, s remélem örökké tart.
Fotó: Tyukodi László