„A tapasztalat és az idő múlásával megszerzett bölcsesség felülmúlja a pusztán elméleti tudást”  (Lett közmondás) Dunaparti bóklászásaim során figyeltem fel arra a pergető horgászra, akit már sokadik alkalommal láttam, kora hajnali, esti időben pergetni azon az elhagyatottnak tűnő budai Duna szakaszon, ahová véletlenül vetődtem el. Ritkán járok le a Dunára, ...

Napközben még a vízpartig kimenni is istenkísértés. A hattyúk reggel bedugták a fejüket a vízbe, aztán estig ki sem húzták. Biztosan van nekik valami spéci készülékük, hogy olyan jól elvannak a víz alatt, miközben az ülepüket mutogatják. Horgászni nem lehetett a pokoli hőségben, aki tehette elvackolt a nyárfák, fűzek hűvösében. ...

A présház mögött halomban állt a venyige. Nagyobb rend szokott lenni, de január közepén a Bakony forgószelet küldött, ami széthordta a glédába rakott venyigét. Nem volt ez korábban szokása a Bakonynak, vihart ugyan támasztott számolatlanul, de forgószélre még a legöregebb pincegazdák sem emlékeztek. Változik a világ, de nem előnyére. – ...

Szerettem a régi házat, ablakából ráláttam a kút kávájára, ahol reggelenként üldögéltek a galambok. Tipegtek, topogtak, nézegették magukat a kút sötét vizében, aztán az első ajtónyitásra visszaszálltak a galambdúcra. Amire az idén folyondár kapaszkodott, de én tudtam, hogy a nagybátyám nem engedi a fedéllel ellátott, különálló fülkékből álló építményig kúszni. ...

Hosszas keresgélés, engedélyeztetés után leraktam a stéget a Zánka felőli oldalon közel a fűzfákhoz. Aminek nincs különösebb jelentősége csak múltja. Évtizedekkel ezelőtt a halőrök felszedtek a fűzfák előtt jó száz méterrel egy hálót tele hallal. Mindezt a kocsmában beszélték a hajdani vízparti deszkabárban ahol többször megfordultam. A fűzfás önkényesen elzárt ...

Volt az idei januárnak két olyan hete, amikor a Balaton partján a déli órákban ingujjra vetkőzve szuszakoltuk vissza a csónakot az öbölbe. Merthogy jégnek se híre, se hamva, a tihanyi kompkikötő előtti vízen meg a „kútban” a jól értesültek már napok óta fogták a gardát. Gardára januárban horgászni a tihanyi ...

A két ünnep között, hogy kiheverjem a hosszabbikat, és kellőképpen felkészüljek az italosabbra, elmentem horgászni a barátommal. Kora hajnali szöszmötölés közben persze felvertem a feleségem, aki félálomban kibotorkált a konyhába, majd gondos asszony lévén, belenézve a hátizsákomba, csak annyit mondott: vigyél magaddal egy kis bejglit is. Aztán kávécseppeket lötyögtetve maga ...

Mostanában gyakran járok a hegyen romos présházak között. Amolyan egészségügyi séta ez, koromnak kijáró, meg felfedezés is. Jön velem a múló idő, relikviáit mutogatva. Kevesen vannak, ami maradt, az is megvételre vár. Épülnek majd helyettük bizonyára tágasak, teraszosak, fürdőmedencések, egymástól elkerítettek, magas sövényesek. Recseg a hó a talpam alatt, toporgok ...

Vészjósló suhogással érkezett a szél a Bakonyból. Tihany és Aszófő között átszáguldott a szélcsatornán derékba hajtogatva a jegenyesort. Porzott a sajkodi öböl, aki vízen maradt, imádkozhatott, a parton járók is szaporázták lépteiket. Karácsony előtt két nappal már nem nagyon jártak ki horgászni a helybéliek, csak a városi ember volt olyan ...

Tavaly repülőgéppel mentünk Olaszországba, aztán bérelt autóval tovább Dél-Franciaországba a bázisig. Idén kocsival vágtam neki a 16 órás útnak Budapest, Trieszt, Genova, Nizza, Cannes, Marseille útvonalon, hogy aztán Arles-t érintve megérkezzem St. Gilles-be. Nem gyakran alakul úgy a sorom, hogy kényelmesen végig autózhatom a Francia Riviérán, de most éltem az ...