Szívem szerinti vasúti megállóhely volt. Bakternak lenni itt kiváltság, pláne, ha horgászni is szeretett. Átlépve a síneken, közel az ősnádas számos nyiladékkal, ahonnan gyerekjáték a laposfenekű csónakkal kisurranni a Bozsai-öbölbe. Tágas csónak, nádi horgász a benne ülő vasutas, felszerelése ma muzeális, akkoriban a szokásos. Bambusznád bot, tároló orsó, hosszú bóbitájú úszó, széles merítő dióverő nyéllel. A Budapest Déli pályaudvarról Tapolcáig közlekedő gyorsvonat már messze jár, a Tapolcáról jövő is elment. Volt idő megszedni a gilisztát, berakni a bárkába a vödör kukoricát. A bárka építője nem sajnálta az anyagot, meg is vasalta annak rendje-módja szerint. Versenyezni alkalmatlan, bírja a hullámot, de dübörög tőle.
Kegyelmes idő van, érkezés és indulásmentes a menetrend szerint, ha az öbölbeli pontyok is tudják a regulát, akkor hamarosan kapás lesz!
Fotó: Fortepan - Örvényes 1955. Képszám: 9 6344 / Kotnyek Ant