"Magammal beszélek, de megosztom másokkal.."

Véletlenül került kezembe a fénykép, ami valamikor 1928 körül készülhetett. Strandoló, fürdőző emberek a boldog békeidőkben a Duna partján Strombad Kritzendorfban. A települést 1903-ban alapították, eredetileg a Dunában kikötött fürdőhajóból állt, amely Ausztria egyik első szabadtéri fürdője volt. A fotón hangulatos községi strand, fürdőzőkkel, úszásoktatóval. A világ azóta nagyot változott, manapság közterületen megközelíthető kertes település, Duna-bejárattal - fürdőhely nélkül. A fürdőzést az 1970-es évek végén beszüntették. A hajdani szabadstrandon gyermekeknek maszk fesztivált rendeztek, a felnőtteknek vizimentő és tűzoltó csapat tartott látványos bemutatókat, a fürdési szabályzatban egyebek mellett ez állt: "Szigorúan tilos a tisztességbe és erkölcsbe ütköző fürdőruha használata."...

Különös időjárás változásoknak lehettünk tanúi az elmúlt hónapokban. Nem mintha az elmúlt században vagy a még korábbiban ne lettek volna váratlan viharok, nagy esőzések, szokatlan felmelegedések, olyan vastag Balaton jeget produkáló telek, hogy lovas kocsikkal is biztonságosan járhattak rajta. Olyanra azonban nem találtam adatot, hogy a természet jó hónappal megelőzze korábbi önmagát. Elég, ha csak az idei mandula- és orgonavirágzásra gondolok. Az elmúlt évtizedekben május első vasárnapján gyerekhadak indultak orgonát szedni anyák napjára, az idén már áprilisban virágoztak az orgonabokrok. Hosszasan sorolhatnám a változásokat, amik a klímaváltozást jelzik, de most maradjunk a szeleknél, amelyek balatoni ember számára nagyrészt ismertek, de a kirándulók és nyaralók hadára gondolva nem...

Tavaly júniusban régi baráttal futottam össze a füredi szívkórházban. Rehabilitációs tornára voltam hivatalos jó néhány betegtárssal,-szívinfarktus után. A torna felénél kicsit lazítottam, mert éreztem, hogy fogy a levegő, de valaki rám szólt a hátam mögül: „Ne most lazítson sporttárs, majd a Tagore sétányon a délutáni pihenőn”. Hátrafordulok, nahát! a Gönci Gyuri áll mögöttem hasonlóképpen kapkodva a levegőt. Megöleltük egymást, a gyógytornásznő csak nézett, hogy milyen gyakorlat ez. A horgászat révén régi barátok voltunk, Budataván működött a horgászboltja, amolyan Forum Romanum volt az üzlet, ahol jókat lehetett beszélgetni, eszmét cserélni horgászcikk újdonságokról, horgászversenyekről, az almádi környéki Balaton pontyos, amuros, süllős helyeiről, a nádszéli csukákról és egy leendő...

Hónapok óta járom a Balaton partjait, filmet készítek a Balaton élővilágáról, madarairól, halairól, tanúhegyeiről és még több minden másról. Az utazások, forgatások során számos arcát mutatta meg a Balaton, erről szól az alábbi írás. A tó déli partja mentén indultunk útnak Aligától Balatonboglárig, hogy szemügyre vegyük a Balaton „homokos” arcát. Szívmelengető látvány a keleti medence széle, a Mezőföld peremétől a közel 70 kilométer hosszú sekély vizű fövenyfürdő, amely ennek a területnek a sajátja. Mindez köszönhető a bakonyi főszélnek, amely a tó magasabb vízállása idején állhatatosan ostromolta a déli partok szigetszerűen kiemelkedő homokhegyeit. Az alámosott partok nem sokáig bírták az ostromot, leomlottak a partoldalak, és megszülettek azok a turzások, amelyek a hullámverés által...

Tudom, magánügy, de meg nem szűnő izgalom a száz évvel korábban íródott tudósításokat, interjúkat, riportokat, leveleket olvasni. A nyelvezet gyönyörűséges, a mondandó,- ki gondolná,- ma is időtálló. Mindent nem lehet elolvasni, ezért időm javát szűkebb pátriám a Balaton és a Balaton- felvidék korabeli megismerésére fordítom. Az elmúlt hónapokban a Balaton Képes Folyóirat a Balatoni Szövetség hivatalos értesítőjét olvasgattam. Több mint tanulságos, ne szégyelljem leírni,- hazafias eleink munkálkodása a Balaton, a balatoni táj megóvásáért, a tópart épülésért, gazdagodásáért. Mindebben élen járt az 1904. augusztus 11-én, Siófokon megalakult Balatoni Szövetség „amely czéljául tűzte ki a balatoni fürdői élet fejlesztését, a fürdők közös érdekének megóvását”. Az alakuló közgyűlésen a három...

Ki gondolta volna 1904-ben az akkor megalakult Balatoni Szövetség elnöke és munkatársai közül, hogy 119 évvel később az Európa Kulturális Fővárosa program során Veszprém és a Bakony-Balaton régió nemcsak országos, de határon túli figyelmet is kap. Több ezer esemény gazdagította ezt az eseménysorozatot, melyben honfitársaink mellett ablakot nyitva megmutathattuk a világ számos országából érkezőknek Veszprém és a Bakony-Balaton régió kulturális, tudományos és művészeti értékeit. Nagy utat tett meg a Balatoni Szövetség, az alapítók munkáját hivatalos értesítőjéből a Balaton című lapban követhetjük nyomon 1908. március elsejétől. Balatoni ember számára kevés oly örömteli olvasmány létezik, mint ez a képes folyóirat. Tengernyi tájékoztatóból válogathatok, most újságíróként kissé elfogultan a...

We use cookies
A weboldal sütiket használ a jobb felhasználói élmény miatt.